Negyedik

 Jött és ment, mint a mai zápor. Késve érkezett, de még pont időben. Hatalmas széllel toppant be, az a lendület, ami csak úgy röpteti az embert tovább. Meglepődni? Ugyan kérem, akárcsak a csokoládé c. filmben, úgy a valóságban is tova is tűnik a hűs északi szél módjára. Egy dolog azonban igaz, semmi sem maradt utána ugyanolyan. Az a barna  haj, karakán egyéniség és az a legveszélyesebb éles nyelv. Fűszerezve utánozhatatlan stílussal és véleménnyel. Igen minden összekuszálódott és megváltoztatott, de hát ilyen a sors fintora. Maradt egy kósza ábránd és egy be nem teljesedett kiindulópont. Egy félbe maradt fejezet a történetemből. Egy villogó kurzor, ami ott vár immáron negyedik éve...